Páva mintás érmelegítő
Hagyományos minta egy gyöngykötött érmelegítőn
A két kézen ugyanaz a minta látható: egy farktollait kiterjesztő páva. A sötétzöld merinó gyapjú alapon világos zöld gyöngyök adják ki a rajzolatot.
Mit írnak erről a mintáról a kutatók?
„A 15. századi Itáliában a páva különböző összefüggésekben igen népszerűvé vált, ábrázolása rendkívül gyakori. A késői középkor óta pedig – feltételezhetően dekorativitásából, „páváskodásából” negatív szimbólumot alkotva – a különböző bűnök, főként a hiúság és a gőg jelképes ábrázolására is ismét alkalmazták a pávát.
A szembe állított pávapár kedvelt motívuma lett a 16. századtól megjelenő reneszánsz mintakönyveknek, amely elterjedésüket nagyban elősegítette. Már Sibmacher 1597-es mintakönyvében is szerepel pávás mustra, s ezt a későbbiek is szívesen átveszik, így pl. az első nő által szerkesztett, Rosina Helena Fürst-féle 1666-os mintakönyvben is találkozunk a Sibmacher által közölt, az akkor már másfél évszázados mintával. Az oldalnézetű, legyezőszerűen szétnyitott, és a pávaszemeket is jelölő farokkal ábrázolt pávamotívum recehímzések, szálánvarrott kézimunkák sokáig megőrzött és alkalmazott mustrája. A pávamotívum korai magyarországi elterjedtségét mutatja, hogy Károlyi Kata 1595-ben összeírt hozományában is szerepelt egy „pauas himmel warrofh” lepedő.
A reneszánsz idején főuraink ékesítették az udvarukat, díszkertjeiket pávákkal. A múlt században már a vidéki földbirtokosok és nagygazdák udvarán is gyakran előfordul, felfogható szinte státusszimbólumnak. A nép előtt ezért sem ismeretlen, fantáziáját erősen megragadta szépsége, sajátos tartása és viselkedése, valamint szép külsejével ellentétes csúnya, rikácsoló hangja – írja S. Kovács Ilona a dunántúli pásztorművészet pávaábrázolásai kapcsán.
A páva a magyar népművészetben is rendkívül népszerű motívum maradt, különösen egyes műfajokban vált nagyon kedveltté. Mindenekelőtt a hímzésekben találkozunk sok és változatos pávaábrázolással, de a dunántúli pásztorművészet alkotói is kedvelték a dekoratív pávát.”
Forrás: Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei1. Miskolc, 1993.)
Szolgálati közlemény:
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, és ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhetnek az itt szereplő információk, előre is köszönöm, ha megosztod vele.
A Nemesházi Gyöngymanufaktúra elérhető már az Instagramon is.
Kísérd figyelemmel a Pinterest-tábláinkat, érdemes.
Videóinkat megnézheted a Nemesházi Gyöngymanufaktúra YouTube-csatornáján .
Ha kérdésed van a cikkel (vagy más, gyöngyfűzős-gyöngykötős témákkal) kapcsolatban, felteheted itt, a bejegyzés végén a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is. Ha a Facebook-oldal kedvelőjeként a “Követed” gombra kattintva kiválasztod a “Megjelenítés elsőként” opciót biztosan nem maradsz le az új blogcikkekről sem.
Ha kedvezményes ajánlatainkról sem szeretnél lemaradni, és eddig még nem tetted meg, iratkozz fel a Hírlevére!
