Számoljuk a napokat
Természetesnek vesszük, hogy január elseje az új év első napja. De nem volt ez mindig így.
Az év kezdő napját különböző kultúrák és vallások eltérően állapították meg – illetve teszik ezt napjainkban is.
Hogy volt régen?
Az általunk használt naptár eredete is már több mint 4000 éves múltra tekint vissza, bár a jelenleg használtban levő változat még csak néhány száz éves.
A rómaiak a királyok uralkodása alatt az ún. pontifex maximust használták, mely szerint az új év kezdő napja március 1. volt. Korábban 10 hónapból, 304 napból állt. A hiányzó 60-61 napot, amely a téli időszakra esett, elhanyagolták.
Persze, már akkor is szükségesnek találtak néhány naptárreformot. Numa Pompilius (Róma második királya) döntötte el, hogy az addigi névtelen időszakot két részre osztva két új hónapot illesszenek be kalendáriumba: egyet az év elejére (Januarius), egyet a végére (Februarius) – ez utóbbit i. e. 752-ben helyezték át január és március közé. De még így sem sikerült pontosan lefedni a Föld Nap körüli útjának időtartamát. Ez a naptár 365 napból állt, sőt i. e. 153-tól már januárius kalendája (1-je) lett az év kezdő napja. A legfelsőbb pap, a pontifex maximus, illetve a pontifexek testületének feladata volt, hogy időnként egy nap kihagyásával „helyre igazítsák” az idő számítását.
Ha volt szabály, akkor miért nem tartották be?
Néha gazdasági érdekek, néha egyes hivatalnokok hivatali idejének meghosszabbítása, illetve különböző háborús időszakok miatt akadtak következetlenségek, így az i. e. első század közepére a naptár már kb. 3 hónappal tért el a valós időtől. Ez vezetett Julius Caesar i. e. 46-ban végrehajtott reformjához. Róla kapta a nevét az ún. juliánus naptár, mely szerint 364 egész és 1 negyed nap tesz ki egy évet. Ez olyan sikeresnek bizonyult, hogy a nyugati kultúrkörben gyakorlatilag a mai napig használatban van a rendszere. Persze finomításra még szükség volt, mivel Julius Caesar arról nem rendelkezett, hogy mely években kell beiktatni a szökőnapokat. Így esett, hogy i. e. 5-ben, i. sz. 1-ben és 4-ben „elfelejtették”. Ez ismét csúszáshoz vezetett. Az újabb pontosítás szerint – ami az utókorra nézve igen kedvezőnek bizonyult – Kr. u. a 4-gyel osztható sorszámú évekbe került beillesztésre a szökőnap.
De még ez sem volt elég.
A valóságban azonban 11 perccel és 13 másodperccel hosszabb az év, mint a 364 1/4 nap, ami persze, évszázadok alatt újabb felhalmozódott eltérést okozott. Ezt küszöbölte ki 1582-ben a XIII. Gergely pápa nevéhez köthető újabb reform. Abban az évben 11 napot kihagytak a naptárból anélkül, hogy a hét napjain változtattak volna: október 4. (csütörtök) után október 15. (péntek) következett. Elkerülendő, hogy újra felhalmozódjon az eltérés, még egy módosítást vezettek be. Az új szabály szerint 400 évenként 3 szökőnapot kihagynak úgy, hogy a 100-zal osztható évekből törölték a szökőnapot (ezekben, bár 4-gyel oszthatók, még sincs február 29-e). Hogy mégse legyen olyan egyszerű, a kivételből is van kivétel: a 400-zal is osztható években mégis van február 29-e.
Akkor melyik szökőév, ami mégsem az?
Ennek a szabályrendszernek köszönhetően 1900-ban nem volt február 29-e, 2000-ben pedig volt. Legközelebb 2100-ban kell majd nagyon figyelnie annak aki az azévi naptárt szerkeszti: annak ellenére, hogy a 2100 osztható 4-gyel, mégsem szabad majd a február 29-ét beillesztenie.
Nem minden ország vezette be azonnal a Gergely-naptárt, de mára általánosságban szükségessé és elfogadottá vált a használata még azokban az országokban is, ahol mellette használják a saját naptári rendszerüket is.
Szolgálati közlemény:
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, és ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhetnek az itt szereplő információk, előre is köszönöm, ha megosztod vele.
A Nemesházi Gyöngymanufaktúra elérhető már az Instagramon is.
Kísérd figyelemmel a Pinterest-tábláinkat, érdemes.
Videóinkat megnézheted a Nemesházi Gyöngymanufaktúra YouTube-csatornáján .
Ha kérdésed van a cikkel (vagy más, gyöngyfűzős-gyöngykötős témákkal) kapcsolatban, felteheted itt, a bejegyzés végén a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is. Ha a Facebook-oldal kedvelőjeként a “Követed” gombra kattintva kiválasztod a “Megjelenítés elsőként” opciót biztosan nem maradsz le az új blogcikkekről sem.
