Gyapjúfajták és más fonalcsodák
A kézzel kötött ruhadarabok és a kézi kötés szerelmesei tudják, hogy sokféle alapanyagból lehet választani a boltok polcain. Szebbnél szebb, színes gombolyagok csábítanak vásárlásra, de melyiket válassza az, aki igazán tartós és jól használható darabot szeretne magának?
Hiszen egy kardigán vagy pulóver elkészítése sokszor hetekbe-hónapokba telik. De egy pár gyöngykötött érmelegítő megkötéséhez is 16-24 munkaóra szükséges. (Ha még nem tudnád, mi is az az érmelegítő, itt és itt olvashatsz róla.)
Sokan kipróbálják a műszálas fonalakat, és számos esetben csalódnak. A rengeteg munkával elkészült mestermű sokszor nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Hamar beleizzadnak, nem érzik benne komfortosan magukat, esetleg néhány viselés után kibolyhosodik. Vagy egy-két mosás után már nem olyan szép, mint amikor megvásárolták hozzá a fonalat. Sőt az is előfordul, hogy valamelyik összetevője miatt hordani sem tudják.
Ennél mindenképpen jobb választás a kevert szál. Amikor valamilyen természetes pamut, gyapjú vagy selyem és műszálfajta keverékéből készül a fonal.
De véleményem szerint a legkellemesebben nyáron a pamutból, hidegebb időben pedig a valamilyen gyapjúfajtából készült kötött holmik viselhetők. A test melegét leginkább azokból a fonalakból készült darabok őrzik meg – egyúttal a párát elvezetve a testfelszínről – amelyeket természetes szálakból sodortak.
Az állatok szőre
Nem csak őket melegíti, hanem minket is, ha a lenyírt bundájukból – megfelelő előkezelést követően – készült fonalakból készítjük el téli ruhadarabjainkat vagy viseletkiegészítőinket. Általában mindenki tudja, hogy a birkanyírásból nyert gyapjú meleg, de sokan úgy tartják, hogy „szúr”, ezért vásárláskor messziről elkerülik.
Nos, érmelegítők készítésére valóban nem alkalmas, hiszen közvetlenül a bőrünkkel fog érintkezni a megkötött anyag.
Milyen gyapjúfajták jöhetnek szóba?
Báránygyapjú
A bárányokat kb. 7 hónapos korukban nyírják először. Gyapjuk rövidebb és puhább szálakból áll, mint a felnőtt birkáké. Nem csak puhább és rugalmasabb, mint az átlagos gyapjú, hanem melegebb és tartósabb is.
Kasmír
Az Északnyugat-Indiában őshonos kasmírkecske pehelygyapját a tél végi vedléskor gyűjtik. Nem egyszerű ezt úgy végezni, hogy a fedőszőrökből ne keveredjen hozzá a feldolgozásra szánt puha szálakhoz. Ráadásul kb. 4 évesek az állatok, amire először adnak elegendő alapanyagot a fonalkészítéshez. A belőle készült fonal minőségét – és persze az árát is – befolyásolja, hogy az állat melyik testrészéről származik: a nyaki és az ágyéki környékről származó kasmír prémium minőségű, ennek megfelelően igen drága is.
Angóra
Az angóranyúl szőréből készült fonalak selymes textúrájukról, puhaságukról, vékony szálszerkezetükről és bolyhosságukról híresek. Viszont rugalmatlanságuk miatt általában más szálakkal keverve fonják meg. Azonban az alapanyag begyűjtését sokszor brutális szőrtépéssel végzik, ezért a gyapjúfajták esetében ezt inkább kihagyom a saját fonalválasztékomból. (Ha igen erős idegzetű vagy, és feltétlenül többet szeretnél erről tudni, akkor például itt utánanézhetsz.)
Merinó
Egy speciális birkafajta, a merinói juh gyapjából készül. Ez a legpuhább gyapjúfajta. Hőszigetelési és páraelvezetési képessége optimálissá teszi arra, hogy közvetlenül a bőrfelülettel érintkező kötött holmik – kesztyűk, zoknik, érmelegítők – készüljenek belőle. Sokszor használom, és nagyon kedvezőek a tapasztalataim vele.
Alpaka
A bájosan furcsa alpakák leginkább Chile, Peru és Bolívia lakói, de egyre nagyobb számban lehet megtalálni őket „bevándorlóként” az USA-ban is. A gyapjából készülő fonal sokak szerint legalább olyan puha, mint a kasmír, és könnyebb mint a birkagyapjú.
Biztosan – saját tapasztalatból tudom, hogy – nagyon meleg, tartós, különösen puha és ami még számomra igen fontos: szinte egyáltalán nem bolyholódik. Selyemmel megfont változata különösen alkalmas a gyöngykötött érmelegítőkhöz.
Szolgálati közlemény:
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, és ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhetnek a gyapjúfajták tulajdonságai, előre is köszönöm, ha megosztod vele.
A Nemesházi Gyöngymanufaktúra elérhető már az Instagramon is.
Kísérd figyelemmel a Pinterest-tábláinkat, érdemes.
Videóinkat megnézheted a Nemesházi Gyöngymanufaktúra YouTube-csatornáján .
Ha kérdésed van a cikkel (vagy más, gyöngyfűzős-gyöngykötős témákkal) kapcsolatban, felteheted itt, a bejegyzés végén a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is. Ha a Facebook-oldal kedvelőjeként a “Követed” gombra kattintva kiválasztod a “Megjelenítés elsőként” opciót biztosan nem maradsz le az új blogcikkekről sem.
Melyik nyúlik, és melyik megy össze avatás után?
Ezt azonos összetételű fonalak esetében is több tényező befolyásolhatja. Ezért érdemes mindig próbakötést készíteni, és azt a fonal címkéjén előírtaknak megfelelően kimosni, megszárítani és ezután újra megmérni a mintadarabot. Csak ebben az esetben tudjuk biztonságosan megbecsülni, hogy a kész munkánk hogyan fog viselkedni. Részletesebb válasz az éppen most készülő blogbejegyzésben lesz. 🙂