Cakkos román nyakék – „lătițar”
Cakkos román nyakék – „lătițar”
Románia egy területén (Pădureni din Haţeg) a népviseletnek még a XX. század elején is „tartozéka” volt ez a geometrikus mintákkal díszített nyakék. A lányok világosabb, színesebb, az asszonyok az életkoruk előrehaladtával (úgy 50 éves korukig) egyre visszafogottabb színvilágú változatát viselték. A tradicionális színösszeállítás a fekete-fehér-sötétbordó volt.
Az Európai Unió Lifelong Learning Programme-jának keretében öt ország (Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország és Románia) együttműködésével valósult meg az a projekt, ami a népi ékszerkészítés hagyományainak felelevenítését, továbbélésének elősegítését tűzte ki céljául. A magyar partner – a TEMI Fővárosi Művelődési Háza – szervezte meg a nemzetközi workshopok során létrejött kézikönyv mintáinak „tesztfűzését”. Ebben több más gyöngyfűzővel együtt volt szerencsém részt venni Nagy Gyöngyi és Zánki-Tóth Enikő népi iparművészek vezetésével. Ezeken az alkalmakon horvát, bolgár és román népi ékszereket is készítettünk. Természetesen otthon mindenki folytatta a variációk kipróbálását. Én is. Így fűztem egy a hagyományostól eltérő színösszeállítású, de a nyári városi öltözékekkel is hordható cakkos nyakéket telt fehér, áttetsző sárga és kristály kásagyöngyökből.
A projekt magyarországi zárásaként a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítótermében megrendezett kiállításon ez a modernizált változat is látható volt.
