Népi ékszer vagy sem? Hogy döntsem el?
A Facebookon az egyik gyöngyös csoportban merült fel a kérdés, hogy lehet eldönteni, hogy mi az ami „népi ékszer” és mi az, amit nem tekinthetünk annak. Természetesen ott is kifejtettem a véleményem, de úgy gondolom, hogy szélesebb kört foglalkoztat a probléma. Ezért szerkesztett, kibővített változatát itt is közreadom.
Próbáltam „tudományos” meghatározást keresni a „népi ékszer” fogalmára.
Na, akkor kezdjük! Először automatikusan a Wikipédia jutott eszembe nekem is, de ott csak egyetlen aloldalt találtam a népi ékszer kategória alatt – a lázsiásról szóló nyúlfarknyi ismertetést.
Pontos meghatározás kerestetik
Jó, akkor nézzünk valami hagyományosabbat! Gondoltam, az a legegyszerűbb, ha valamelyik szakkönyvhöz fordulok. Irány a könyvszekrény! Baloghné Horváth Terézia tollából 1983-ban jelent meg a Corvina Kiadónál a Népi ékszerek című könyv. Úgy véltem, ebben biztosan benne lesz. Hiába olvasgattam, olyasféle tömör és egyértelmű definíciót, amit mostanában a legtöbben keresünk, nem találtam ebben sem.
Azért nem volt ám haszontalan újra kézbe venni a könyvet, mivel világossá vált, hogy nem csak mostanában rágódunk ezen, hanem már vagy 150 éve foglalkoztatja ez a kérdéskör a kutatókat is. (A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát 1872-ben hozták létre!)
Úgy tűnik, hogy a magyar parasztság körében az ékszerviselés vonatkozásában hamarabb következett be egyfajta polgárosodás, mint a viseletek esetében. A kutatásokból sokkal többet lehet megtudni az ékszerek funkcióiról (díszítés, jelölés, amulett), az ún. „testékszerekről” és „ruhaékszerekről”, vagy a különböző időszakokban jellemzően felhasznált alapanyagokról, mint arról, hogy „ex katedra” hogy hangzik a népi ékszer pontos definíciója.
Akkor most mi legyen?
Keressünk tovább!
A következő könyv, amit a polcról leemeltem a Katona Edit és Tompos Lilla szerzőpáros Gyöngy az úri és népi öltözködésben című kötete volt (Cser Kiadó, 2016.). Az átfogó munka részletes képet ad a kb. 30.000 (nem tévedés, harmincezer!) évvel ezelőtti korból feltárt régészeti különlegességektől napjainkig a gyöngykultúra magyar és nemzetközi vonatkozásairól, de a keresett definíciót ebben sem sikerült fellelnem. Igaz, a gazdag példaanyag alapján már legalább sikerült megfogalmazni a magam számára azokat a kérdéseket, amelyek segítségével viszonylagos biztonsággal tudok dönteni.
Értelemszerűen a gyöngyfűzőket a gyöngyékszerek kategorizálása foglalkoztatja. Viszont – tekintettel az ipari jellegű üveggyöngy-gyártás kb. 130-150 éves múltjára – talán a kutatók sem jutottak el még az elemzés és összegzés olyan szintjére, ami egy ilyesféle „kompakt” definíció megalkotásához szükséges.
Így marad az a megoldás, hogy egy-egy település / térség / néprajzi tájegység különböző korokban megfigyelt és rögzített divatjáról hozzáférhető – lehetőség szerint a múlt század 50-es, 60-as éveiben bekövetkezett ún. „kivetkőzés” időszakát megelőzően készült rajzokat, fényképeket, leírásokat, a múzeumokban kutatható, összegyűjtött tárgyakat próbáljuk megvizsgálni, hogy hol milyen (gyöngy)ékszereket viseltek. Milyen szín- és mintakombinációkat, technikákat alkalmaztak? Ezek mennyire voltak az adott környezetben általánosak vagy egyediek? Találunk-e csoportképző mintaelemeket, vagy más jellegzetességeket?
Összefoglalva:
Az biztos, hogy az interneten nagyon sokféle ötletet, véleményt találhatunk, de tisztában kell lennünk azzal, hogy alapos „forráskritikának” kell alávetnünk, amit a közösségi oldalak legnépszerűbb képei között meglátunk.
Érdemes első sorban a múzeumok, skanzenek, néprajzi könyvek, folyóiratok információira támaszkodni a világhálón is, hogy hiteles választ találjunk a kérdésünkre.
Szóval sajnálom, ha csalódást okozok: definícióval én sem szolgálhatok, de a magam részéről az előző kérdések megválaszolásával szoktam eldönteni, hogy amit látok / készítek / tervezek éppen, azt népi ékszernek tartom-e vagy inkább mégsem.
Gyakorló feladatként akár magad is megnézheted a blog gyöngyékszerek témájában írt bejegyzéseihez tartozó címlap-képeket, hogy melyiket gondolod népinek, népiesnek vagy éppen modernnek, polgárinak, illetve azt is, hogy melyik köthető a Kárpát-medence népeihez.
Szolgálati közlemény:
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, és ha van olyan ismerősöd,
akit érdekelhetnek az itt szereplő információk, előre is köszönöm, ha
megosztod vele.
A Nemesházi Gyöngymanufaktúra elérhető már az Instagramon is.
Kísérd figyelemmel a Pinterest-tábláinkat, érdemes.
Videóinkat megnézheted a Nemesházi Gyöngymanufaktúra YouTube-csatornáján .
Ha
kérdésed van a cikkel (vagy más, gyöngyfűzős-gyöngykötős témákkal)
kapcsolatban, felteheted itt, a bejegyzés végén a kapcsolati űrlap
segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán
keresztül is. Ha a Facebook-oldal kedvelőjeként a “Követed” gombra
kattintva kiválasztod a “Megjelenítés elsőként” opciót biztosan nem
maradsz le az új blogcikkekről sem.
