Ukrán népi (gyöngy)ékszerek
Az Internet korában rengeteg információ zúdul ránk. Akár a napi hírekre, akár az ékszerek világára gondolunk. Sokszor csak kapkodjuk a fejünket, hogy melyik ékszer honnan is származik valójában, és hogyan különböztessük meg más, hasonló daraboktól. Formájuk, színük, mintázatuk, a felhasznált alapanyagok fajtái, elkészítésük technikája – megannyi elemeznivaló. Lássuk ma a nálunk is népszerű, a magyar gyöngykultúrával sok tekintetben hasonlóságot mutató ukrán népi (gyöngy-) ékszereket, melyek szerves részét képezik a népviseletnek.
Nyakláncok:
Ukrajnában is az egyik legrégibb női ékszer a nyaklánc. Számos néven emlegetik, például nyaklánc, gyöngy, gyöngysor, korall. Tudjuk, hogy minél régebb óta van használatban valami, annál több névvel illetik. Ebből is látszik, hogy a gyöngyök milyen régi és fontos területét jelentik a viseletkultúrának.
Az ukrán nők esetében is elmondhatjuk, hogy nem csak díszítő szerepe van az ékszereiknek, de mély szimbolikus jelentőséggel is bírnak.
Mivel a nyakláncok viselése sok évszázadra nyúlik vissza, az elkészítésükhöz felhasznált dekoratív elemek is különösen változatosak, akár színüket, formájukat, anyagukat vagy viselésük módját tekintjük. A legkorábbi időkben növényi magvakat, gabonaféléket, kagylókat fűztek fel, melyeket később felváltottak a drága természetes anyagok, mint a korall, borostyán, ásványok, illetve a fém- és üveggyöngyök. Ezeket már csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak.
Különböző időszakokban, különböző alkalmakhoz más-más nyakékek viselése dukált. A díszítő funkciójukon kívül szerepet játszottak viselőjük védelmében is – a bűbáj, a gonosz szellemek vagy akár a gonosz emberek ellen.
A nők társadalmi státuszával is összhangban álltak ékszereik: minél módosabbak voltak, annál több soros nyakláncokat hordtak. A legszegényebbek 2-3, a gazdagok akár 10 vagy 15 sor gyöngyből készült nyakravalókat viseltek.
A legáltalánosabb női fém ékszerek:
Régebben főleg sárgarézből készültek. Spirális csövecskékhez hasonló gyöngyszemekből, illetve felfűzött érmékből, keresztekből álltak.
Érdemes külön is megnevezni
- a török, tatár és moldován ékszerekhez hasonló, szövött textilalapra erősített érmékből álló szalbát („салба”), amit Bukovinában viseltek, vagy
- a dukacsot, más néven licsmant („дукач”, „личман”), ami egy bross-szerű fém ékszer, amit eredetileg osztrák dukátból, később orosz rubelből készítettek, és Közép- és Kelet-Ukrajnában viselték.
Borostyán:
Kijev környékén, Kárpátalján a nők „valódi” (ezeken a területeken bányászott) borostyánból készült nyakláncokat viseltek.
Úgy tartották, hogy a borostyán megőrzi az egészséget és megszépíti a nők arcát. A nagy kerek gyöngyöket sokszor késsel alakították és hosszú szálra – gyakran korallal vegyesen – fűzték.
Korall:
Nem a korall nyaklánc volt a legszélesebb körben elterjedt Ukrajna-szerte. Bár a piros korall a háttérben ukrán hímzéssel – hihetetlenül szép és kifinomult látványt nyújt. A korall viselésének szokása századokon át fennmaradt. A mai napig sokan kedvelik az ilyen típusú ékszereket. Számukra ez a legjobb, amit el tudnak képzelni. Az azonos alakú, de különböző méretű rózsaszín, szürke vagy vöröses árnyalatú gyöngyöket selyem zsinórra fűzik mindig azonos sorrendben: a nagyok elöl középre, kisebbek hátra szélekhez kerülnek. A vörös korall nyakláncnak, a régiek hite szerint, mágikus tulajdonságai vannak: ha a gyöngyök élénk pirosan ragyognak, az azt jelenti, hogy a viselője egészséges, de ha elvesztik fényüket, szürkéssé válnak, az betegségre figyelmeztet.
Üveggyöngyök:
Minden lány álmai netovábbja volt az „írott gyöngyös” nyaklánc (писані пацьорки). Így nevezték a távoli Velencéből hozott üveggyöngyöket, melyek rendkívül drágák voltak, nem csak a magas szállítási költségek miatt, hanem azért is, mert egyesével, kézi munkával készültek. A muránói gyöngyök még mindig nem vesztették el dicsfényüket és értéküket, hiszen a mesterek ma is gondosan őrzik a gyártási titkokat. Hasonlóan költségesek voltak, akár az igazgyöngy- és kagyló-nyakláncok, amiket a tengerentúli területekről kellett importálni. Üveggyöngyből készült ékszerek (перляні) viselése a leggazdagabb hölgyek kiváltsága volt.
Gyöngyszalagok, gyöngygallérok:
Ukrajna-szerte mindenhol népszerűek a kásagyöngyből fűzött gyöngyszalagok. Amíg Murano szigetéről hozták a gyöngyöket, igen drágák voltak, de amikor Csehországban megkezdték a tömegtermelést, szinte minden nő vagy lány megengedhette magának, hogy ilyen fűzött gyöngyszalagokat (Bukovinai elnevezése: цятки) viseljen.
A fűzött gyöngyszalagokról, gyöngygallérokról Olena Fedorcsuk könyvében is bőségesen olvashatunk. Igaz, ukránul íródott, de a képek és ábrák magukért beszélnek.
Természetesen itt a blogon is látható a hagyományos ukrán gyöngyékszerek stílus- és mintaelemei alapján készült feldolgozás. Érdemes szemügyre venni azt is.
Szolgálati közlemény
Ha hasznosnak találtad a cikket, vagy van olyan ismerősöd, akit érdekelhet, használd bátran a megosztás funkciót! Ha kérdésed van, felteheted itt, a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is.