Igazgyöngy – tenyésztett gyöngy – teklagyöngy
Sokan kérdezik, mi a különbség az igazgyöngy, a tenyésztett gyöngy és a teklagyöngy között. A következő bejegyzésben erről szeretnék egy rövid összefoglalást adni.
Igazgyöngy
Biogén féldrágakő. Ez nagyon tudományosan hangzik, de mit is jelent?
Főként kalcium-karbonátból, aragonitból és kevés kalcitból álló, réteges szerkezetű – héjjakból felépülő – természetes képződmény, amit puhatestű élőlények (tengeri és folyami kagylók, osztrigák, illetve egyes tengeri csigafajok) választanak ki a szervezetüket ért sérülések, illetve a szervezetükbe került idegen anyagok ellen védekezve. A mészkristályokat egy konkin nevű, rugalmas, szerves anyag tartja össze.
Méretük néhány millimétertől kb. mogyorónyi nagyságig terjedhet. Beszerzése főként gyöngyhalászat útján történt. A gyöngyhalászok kis csónakokkal közelítették meg a kagylótelepeket, ahol sokszor 20 m mélyre is le kellett merülniük, hogy a derekukra kötött hálóba gyűjtsék a gyöngykagylókat. Egy-egy merülés alkalmával addig maradhattak a víz alatt, amíg bírták levegővel, hiszen oxigénpalackot, vagy hasonló segédeszközt nem használtak.
Ékkőként már az ókortól használják. A magyar koronában is fellelhető 24 db borsónyi és 204 db apró igazgyöngy.
A különlegesen nagy méretű példányok nevet is kaptak. Például a Londonban, a South Kensington Múzeumban őrzött 90 g-os, körte alakú példány (hossza 50 mm, kerülete 83 mm) a Hope-gyöngy, az 1934-ben a Palawan-szigetnél talált, 23 x 13 cm-es, 6,35 kg-os gyöngy „Allah gyöngye” néven vált ismertté.
Forrás: Wikipédia
Tenyésztett gyöngy
A XIX-XX. század fordulóján – köszönhetően a gazdasági fellendülésnek – a gyöngy iránti kereslet is jelentősen megnőtt.
Bár a kínaiak már korábban is erőltettek apró Buddha-szobrocskákat kagylókba, hogy gyöngyházfényű bevonatot képezzen azokon a az állat, az európai legendák szerint Carl von Linné (Carolus Linneaus) svéd természettudós (1707-1778) azt állította, hogy rájött a gyöngytenyésztés titkára, de mivel kora uralkodói közül egyik sem mutatkozott hajlandónak megfizetni a tudományáért szabott árat, végül senkivel nem osztotta meg azt, magával vitte a sírba.
Viszont a japán Mikimoto Kokichi (1858-1954) munkatársaival 1893-ban kidolgozta azt az ipari módszert, ami valóban alkalmasnak bizonyult a „gyöngytenyésztésre”. Az első gyöngybutikot 1899-ben nyitották Tokióban, a Ginza negyedben. A nevét viselő cég ma is a szakma egyik vezető vállalata.
A cégalapító (Forrás: a Mikimoto cég Facebook-oldala)
A tenyésztett gyöngy létrehozása egy sok gondosságot és türelmet igénylő folyamat. A gyöngykagylók élőhelyét megfelelően ápolni kell. A kagylók köpenye alá mesterségesen beültetett egy vagy több mag (core) köré ugyanúgy fog kialakulni a gyöngyhéj, ahogy az az igazgyöngyök esetében, egy-egy kagylóhéj-darab vagy homokszem körül képződik. Az évekig tartó folyamatot nem lehet siettetni.
A Mikimoto cég honlapján olvasható, hogy a tökéletesen kerek gyöngy a legritkább és a legértékesebb. De kapható náluk gomb- és csepp alakú, ovális és úgynevezett barokk formájú is.
A gyöngyök színe széles skálán mozog (a krémtől a rózsaszínen, szürkén, zöldön kéken át egészen a feketéig), attól függően, hogy milyen kagylóban képződnek. Minél ritkábban fordul elő egy árnyalat, annál értékesebb a gyöngy.
Amikor Mikimoto Kokichi 1920-ban a párizsi közönségnek bemutatta jó minőségű tenyésztett gyöngyeit, a gyöngyhalászatban érdekelt vállalkozások képviselői igyekeztek azokat értékteleneknek, utánzatoknak kikiáltani. Azonban a piac nem vette át ezt az értékítéletet. Ma a forgalomba kerülő természetes gyöngyök több mint 95 %-a tenyésztett gyöngy.
A fejlődés ezzel nem állt meg. A II. világháború után Japánban és Kínában is sikerrel jártak az édesvízi gyöngyök tenyésztésében. Ezek között is nagyon szép színárnyalatúak találhatók.
Forrás: Wikipédia, a Mikomoto cég honlapja
Teklagyöngy
A teklagyöngy egy mesterségesen, üvegből, újabban műanyagból előállított gyöngyfajta. Szokták hamis gyöngyként, gyöngyutánzatként is emlegetni. Angolul imitation, simulated vagy faux pearl megnevezésekkel hivatkoznak rá. Az 1900-as évektől, amikor megjelentek a jó minőségű tenyésztett gyöngyök, gyakorisága és jelentősége erősen lecsökkent, bár ma is kapható.
Az üveggyöngyre kagylóhéjból porított, illetve különböző ásványi anyagokat tartalmazó bevonatot visznek fel, aminek az igazgyöngyhöz hasonló fénye van, azonban a bevonat igen sérülékeny, könnyen fényét veszti, megkopik, karcolódik, ezért használhatósága erősen korlátozott.
Forrás: Theresa Flores Geary: The Illustrated Bead Bible: Terms, Tips & Techniques
Nevének semmi köze a Tekla női nevünkhöz. A Magyarországon így elterjedt megnevezés a „Tecla” márkanévből származik, amely alatt nagy mennyiségben gyártották ezt a gyöngyfajtát és a belőle készült ékszereket.
Ékszer-hirdetés a Theatre magazin 1907. évi egyik számából (Forrás: Amazon)
Szolgálati közlemény
Ha hasznosnak találtad a cikket, vagy van olyan ismerősöd, akit érdekelhet, használd bátran a megosztás funkciót! Ha kérdésed van, felteheted itt, a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is.
