Gyöngyékszerek, gyöngykötött viselet-kiegészítők

Kockázatok és mellékhatások

Az előzmények

Az idén lesz 5 éve, hogy – 2013. november 30-án – a régi blogomban írtam már erről a témáról valahogy így:
“Az ékszerkészítés iránt érdeklődők körében közismert tény, hogy a “gyöngyitisz” erősen fertőző betegségnek számít. A mi családunkban sem alakult ez másként. A hölgyek, sőt, az ifjabb nemzedék fiatalemberei is el-elcsábulnak, legalább alkalmanként, egy kis gyöngyfűzésre. De a kockázatok és mellékhatások a családfőt sem kímélték…”

Így kezdődött

A 2010-es szálkai tábor egyik résztvevőjénél láttam, hogy egy fakeretbe foglalt parafatábla könnyen mozgatható munkafelület lehet. Amikor otthon magam is megvalósítottam az ötletet, a férjemet kértem meg, hogy a megvásárolt tábla keretét lakkozza le. Azóta is nagyon meg vagyok elégedve ezzel a megoldással, mert különösebb szervezés nélkül mindig oda tudok telepedni a gyöngyeimmel, ahol éppen a legjobbak a fényviszonyok, vagy éppen más szempontból a legkellemesebbek a körülmények. (Később kaptam egy kisebb, képkeretből készült táblácskát is, amire puha borítás is került, hogy a gyöngyök ne guruljanak rajta ide-oda munka közben, az még jobb. )

A folytatás

Aztán 2011-ben, szintén Szálkán láttam azt az ötletet, hogy ha valahová több gyöngyöt sikerült fűzni, mint ami szükséges,  a sok-sok fejtést, vagy a fogóval történő gyöngytöréssel járó szálszakadás kockázatát elkerülhetem, ha a fölös gyöngyöt belülről feszítem szét.
Otthon első dolgom volt megkérni a férjemet, hogy eszkábáljon egy megfelelő szerszámot ehhez. Meg is tette. Egy régi, élét vesztett csavarhúzó nyeléből és egy zsákvarró tűből készítette el nekem.

gyöngytörő csavarhúzóból

Jó néhány alkalommal segített rajtam ez az egyszerű eszköz.
Később, amikor a gyöngyhorgolással kapcsolatban keresgéltem a neten, több helyen láttam különböző gyöngymalmokat. Megmutattam Gyurkának, hogy milyen ötletes változatok vannak, és néhány nap múlva, előállt ezzel a saját készítésű darabbal:

gyöngymalom

Azt talán mondanom sem kell, hogy igencsak meg voltam hatódva tőle.

Még nincs vége

De folytatom a sort. A 2013-as szálkai táborban a táborvezető – Decsi-Kiss Marcsi Király Zsiga-díjas gyöngyfűző népi iparművész – tűtartóját csodáltam meg. A tábor után, már a Mesterségek Ünnepén, amikor találkoztunk Marcsival, megkérdeztem, megmutatná-e azt a csodaszép tokot, mert nagyon szeretnék valami hasonlót. A férjem alaposan megnézegette, és a következő napon, miután eltöltött egy kis időt a műhelyében ezzel lepett meg:

tűtartó

Rögtön el is dicsekedtem vele az ihlető darab tulajdonosának, és azóta is nagy becsben tartom, mert igencsak jól használható eszköz lett.

De a sornak még nincs vége. Néhány nap múlva, egy nyakékbe éppen egy 6/0-ás gyöngyből sikerült egy fölös számút belefűzni. Amikor észrevettem, és szét akartam roppantani, sajnálattal jöttem rá, hogy a kis piros nyelű gyöngytörőmmel nem megyek semmire, mert a gyöngyhöz képest túl kicsi. Nem volt mit tenni, fejteni kellett. A dolgot nem tudván magamban tartani, el is panaszoltam a férjemnek, aki megint megszánt, és készített nekem egy vastagabb gyöngyroppantó szerszámot. Ráadásul sokkal szebbet és ergonomikusabbat, mint amilyen az első változat volt. Íme:

gyöngytörő fa nyéllel

Ezek az apró eszközök azon túl, hogy célszerűek, mindig örömet okoznak azzal is, hogy “a készítőjük lelke is bennük van”.

Mondják, hogy “telhetetlenség, asszony a neved”, de ennyi kitűnő eszközt kapva, amikor a körömágybőr-vágóval kombinált körömreszelőm műanyag nyele eltört, kihez is fordulhattam volna, hogy segítsen megmenteni a picinyke, de nagyon célszerű vágóélt, hogy legalább azt tovább tudjam használni, na nem az eredeti funkciójában, hanem szálvágó eszközként (a reszelő nem volt túl jó, azt nem sajnáltam különösebben). Férjem ismét elvonult a műhelyébe, és amikor kijött, ez volt a kezében:

szálvágó

Ismét az eredetinél szebbet, jobbat alkotott a romokból.

Tovább is van, mondjam még?

Ifjúságunk hajnalán a férjem sokszor állt türelmesen az éppen aktuális motringot maga előtt tartva, hogy segítsen a gombolyításban. Akkoriban ugyanis nem nagyon lehetett “gombócban” vásárolni a kötnivalót. A családunk tagjai viszont nagyon szívesen viseltek kézzel kötött holmikat.
Közben telt-múlt az idő. A gyöngyfűzés mellett megismerkedtem a gyöngykötéssel is. (A gyöngykötésről, gyöngykötött viselet-kiegészítőkről itt és itt olvasható néhány érdekesség.) Így néhány év kihagyás után ismét központi kérdéssé vált a motringban vásárolt fonalak gombolyítása. Mivel az idő mindkettőnkön hagyott már nyomokat, nem csodálom, hogy egyre kevesebb kedve van kézfeltartva ácsorogni, amíg én gombolyítok.
Szerencsére az én életem párja nem annyira morgós, hanem inkább gondolkodós típus, így némi tipródás után megtalálta a megoldást, hogy miképpen bújhatna ki a nemszeretem feladat alól. Készített egy motollát, más néven motringolót, hogy önállóan tudjak a motringból gombolyagot alakítani, vagy ha éppen arra van szükségem, pl. a felfejtett fonalból motringot készíteni. Szuper darab lett. Könnyen össze- és szétszerelhető szárnyas anyák segítségével, és a karjai is állíthatóak a különböző méretű motringokhoz. Nézzétek csak:

motolla

És itt a legújabb:

Ez az eddigi csúcs. Mivel jobban szeretek olyan gombolyagból dolgozni, amit a közepéről lehet kezdeni, mert így nem gyötrődik folyamatosan a szál, ahogy a gombolyag ide-oda gurulgat munka közben, még mindig maradt megoldandó probléma: hogyan tudnék én is olyan gombolyagot tekerni, amit belülről lehet megkezdeni.
Jártomban-keltemben láttam is az egyik boltban egy műanyag cuccot, ami erre a célra szolgál, de nem találtam elfogadhatónak a termék ár-érték arányát. (Ha Google-barátunkat megkérdezitek, “wool winder” néven mutat majd néhány ilyen-olyan példányt.)
Gondolom, már kitaláltátok, hogy ebből is készült egy személyre szabott változat.

fonalgombolyító

Könnyen szét- és összeszerelhető, a szálvezető helyzete és távolsága állítható, kisebb – szorosabb gombolyaghoz vékonyabb, nagyobb – lazább gombolyaghoz vastagabb feltekercselő tengellyel. Álom vele a munka.
Ilyen működés közben:

A Nemesházi Gyöngymanufaktura YouTube-csatornáján – több másik témába vágó videó mellett – ezt is megtaláljátok.

Remélem, ezekből az ötletekből tudtok használni néhányat. Tegyétek meg, örülni fogok, ha másnál is viszontlátom egyiket vagy másikat!

Szolgálati közlemény:

Ha hasznosnak találtad, a “Tetszik” gombra kattintva jelezheted, és ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhet, használd bátran a “Megosztás” gombot a cikk alatt!

Hogy biztosan megtaláld a cikket később is, tűzd ki a Pinterest képgyűjteményedbe egy jellegzetes illusztrációját!

A Nemesházi Gyöngymanufaktúra elérhető már az Instagramon is.

Kísérd figyelemmel a Pinterest-tábláinkat, érdemes.

Ha kérdésed van a cikkel (vagy más, gyöngyfűzős-gyöngykötős témákkal) kapcsolatban, felteheted itt, a bejegyzés végén a kapcsolati űrlap segítségével, vagy a Nemesházi Gyöngymanufaktúra Facebook-oldalán keresztül is. Ha a Facebook-oldal kedvelőjeként a “Követed” gombra kattintva kiválasztod a “Megjelenítés elsőként” opciót biztosan nem maradsz le az új blogcikkekről sem.

 

«
»

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.